Medencefenék-gyógytornász manuálterapeuta

A medencefenéki izmok erősítésére irányuló gyakorlatokat más néven Kegel-gyakorlatoknak is nevezzük.

Arnold Henry  Kegel (1894. 02. 21. – 1972. 03.01.) amerikai nőgyógyász volt, aki megállapította, hogy a medencefenéken lévő izmok akaratlagosan mozgathatók, erősíthetők, működésük  műszer segítségével objektíven mérhető, ezáltal a szégyentüneteket okozó elváltozások tornával – műtét nélkül – javíthatók.

 Kegel 4 alapgyakorlata az izom erejének, állóképességének, gyorsaságának fejlesztését szolgálja. A Kegel gyakorlatok a bizonyítékokon alapuló orvoslás (Evidence Based Medicine) legmagasabb  I./A kategóriájába tartozik. Jelenleg nincs ennél jobb, hatékonyabb, bizonyított mozgásprogram a medencefenéki izmok erősítésére.

A tudomány fejlődésével bebizonyosodott, hogy nem elegendő a medencefenéken lévő izmokat önállóan tornáztatni, a jobb eredmény elérése érdekében érdemes bekapcsolni a medence, a lumbális gerinc és a csípő körüli izmokat is.

Napjainkban a medencefenék gyakorlatokat a vizelet, széklet és szél inkontinencia és a kismedencei szervprolapsus leghatékonyabb kezeléséként javasolják az egész világon.

A külső húgycső és végbélzáró izom nem függetleníthető a levator izom mélyebb rétegeitől, ezért azokat nem lehet egymástól sem külön, sem oldal irányban mozgatni. Aki ilyen típusú gyakorlatokat javasol, ezeket a téves információkat terjeszti, nem rendelkezik megfelelő anatómiai, élettani tudással és nem jogosult sérült, kiszolgáltatott embereket tornáztatni, kezelni. Nekik még prevenciós célzattal sem elegáns kivitelezhetetlen feladatokat pénzért árulni.

A megfelelően testre szabott és szakértő támogatással végzett medencefenék gyakorlatok elősegítik a medencefenék izmainak erősítését, ezáltal alátámasztják a kismedencei szerveket, javítják azok funkcióit. A gyakorlatokat azonban minden esetben egyénre szabottan, a páciens állapotának megfelelően kell összeállítani. Tanulmányok mutattak rá arra, hogy a nők bizonyos százaléka szóbeli utasításra nem tudja aktiválni a medencefenék izmait, vagy nem megfelelően aktiválja azokat. Ezeknek az izmoknak megéreztetése különböző technikákkal szintén komoly tapasztalatot és egészségügyi szaktudást igénylő feladat. Minderre kizárólag medencefenék-gyógytornászok képesek.  

A manuálterápia kézzel végzett diagnosztikus és terápiás fogások együttese, mely a támasztó- és mozgatórendszer  visszafordítható működészavarainak vizsgálatával és kezelésével foglalkozik. A manuálterápia célja az ún. ízületi blokkok oldása, ezáltal az ízületi mozgástartomány növelése, a fájdalom, mozgásszervi problémák csökkentése, megszüntetése.

A kezelést minden esetben alapos kikérdezés és vizsgálat előzi meg, mely magában foglalja a páciens orvosi, képalkotó leleteinek áttekintését is.

A fizioterápiás diagnózis felállítása után a lágyrészek fellazítása történik különböző technikákkal, majd az ízületi blokk oldása következik, melyhez a legtöbb esetben szükséges a páciens aktív együttműködése. Az ízületi blokkok oldása történhet lassan, ismételt mozdulatokkal: mobilizációval, vagy hirtelen, egyszeri, határozott mozdulattal: manipulációval. Gerincen még gyógytornásznak is tilos manipulációt végezni!

A sokak által kedvelt hirtelen történő ropogtatásnak nincs semmi értelme, csupán bizonyos mozgásokat kísérő hanghatás. Semmit nem tesz helyre! A nem szakemberek (pl. csontkovácsok) általában nagy előszeretettel recsegtetik, ropogtatják, hirtelen mozdulatokkal rántják meg a különböző testrészeket. A vizsgálat nélküli, hirtelen történő manipuláció életveszélyes, akár bénulást, halált is okozhat.

Manuálterápia javasolt a következő esetekben:

• Beszűkült gerinc- és ízületi mozgások
• Derék-, csípőtáji fájdalom
• Hátfájdalom
• Nyakfájdalom és beszűkült ízületi mozgás, banyapúp
• Porckorongsérv egyes stádiumai (nyaki, ágyéki)
• Gerincferdülés (scoliosis)
• Kopásos mozgásszervi elváltozások

A manuálterápia eredményének megőrzése érdekében a kezelést minden esetben gyógytornával egészítjük ki. A páciensnek otthon végezhető feladatokat adunk.