A kismedencei szervek süllyedéses elváltozása (POP = Pelvic Organ Prolaps)

A kismedencei szervek süllyedésének előfordulási gyakoriságát nehéz meghatározni, mert az orvosok nem szűrik rutinszerűen ezeket az elváltozásokat. A jelenlegi tanulmányok szerint a kismedencei szervek prolapsusa a nők 35-50%-át érinti. 

A kismedencei szervek prolapsusa akkor fordul elő, amikor a medencefenék izmok valamilyen okból meggyengülnek, károsodnak. Ilyenkor a szervek elmozdulnak eredeti helyzetükből és benyomulnak a hüvely üregébe, súlyosabb esetben kicsúsznak a hüvelyből. 

Olyan nőknél is előfordulhat POP, akik nem szültek. 

A kismedencei szervsüllyedésnek 4 fokozata van: az 1-es fokozat a legenyhébb, a 4-es a legsúlyosabb. 

A prolapsus (descensus) típusai: 

• húgyhólyagsüllyedés
• végbélsüllyedés
• méhsüllyedés 
• hüvelyboltozat süllyedése
• bélsüllyedés

A kismedencei szerv prolapsus tünetei lehetnek:

• A hüvelyből kidudorodó szövetek
• Idegentest érzése a hüvelyben vagy a végbélben
• Fájdalmas közösülés
• Vizelet vagy széklet szivárgása együttlét közben
• Fájdalom a kismedence vagy a derék területén 
• Lefelé húzó érzés a hüvelyben
• Tampon felhelyezési nehézség 
• Krónikus székrekedés
• Vizelet-, széklettartási nehézség

A kismedencei szervek prolapsusa leginkább hüvelyi szülést követően, illetve változókorban fordul elő. Kezdetben egyáltalán nem biztos, hogy tüneteket okoz, ezért nagyon fontos a szülés után 6-8 héttel végzett orvosi vizsgálat (speciális ultrahang diagnosztika, manuális vizsgálat). 

A kismedencei szervek süllyedése nem jár minden esetben akaratlan vizeletvesztéssel (inkontinenciával)! 

Kismedencei szervsüllyedés esetén gyakran számolnak be a páciensek arról, hogy nehezített számukra a vizelet elindítása, megállítása, vizeletürítés közben lassan ürül vagy szóródik a vizelet, illetve nem ürül ki teljesen a húgyhólyagjuk. 

A süllyedéses kórképek diagnosztizálása az ezzel a területtel foglalkozó orvos feladata!

A prolapsus terápiája lehet konzervatív (nem műtéti) vagy operatív (műtéti)

A kismedencei süllyedéses elváltozások konzervatív kezelése

A terápia attól függ, hogy milyen mértékű a szervek süllyedése, milyen erősek a gátizmok, történt-e izom-, idegsérülés, szülés után vagy a változókorban van-e a páciens, stb.

Pesszáriumok

Napjainkban egyre inkább terjed a hüvelyi pesszáriumok használata. Ez az eszköz – célzott medencefenék tornával kiegészítve – bizonyítottan hatékony a kismedencei szervek süllyedéses elváltozásainak kezelésében. A pesszárium típusát, méretét az orvos választja ki a páciens számára. 

A pesszáriumok orvosi utasításnak megfelelő alkalmazás esetén még a nagyobb fokú süllyedéses tünetek is jelentősen javulhatnak, sőt, meg is szűnhetnek. 

Medencefenék fizioterápia, gyógytorna

A nem konzervatív terápiák másik jelentős részét az erre a szakterületre specializálódott gyógytornászok tudják biztosítani.  

Először alaposan kikérdezzük a pácienst (személyes adatok, kórelőzmény, orvosi leletek átnézése), majd manuálisan és műszeresen is megvizsgáljuk a gátizmok állapotát. Ezt követően felmérjük a rekesz-, a has- és a törzsizmok működését. (izomerő, mozgássztereotípia, izom-szinergizmusok, lazítási képesség). Egyénre szabott fizioterápiát még ezeknek a vizsgálatoknak az eredményei alapján is csak az erre a területre szakosodott gyógytornász tud összeállítani.

Aktív medencefenék torna csak azoknak a pácienseknek lesz hatékony, akik valóban a gátizmaikat aktiválják, lazítják és ezeket az izmaikat megfelelő erővel és sebességgel képesek mozgatni. Ezeknek a képességeknek a meglétét és fejlődését egy speciális eszközzel tudjuk mérni és ezzel az eljárással lehetőségünk van a terápia hatásának ellenőrzésére is.

Az izmok hatékony összehúzásának elsajátítását biofeedback alkalmazásával tudjuk elősegíteni.

Gyenge medencefenék izmok esetén elektromos ingerléssel tudjuk javítani az izmok működését, fokozni az izomösszehúzódás erejét.