A kismedencei szervek süllyedésének előfordulási gyakoriságát nehéz meghatározni, mert az orvosok nem szűrik rutinszerűen ezeket az elváltozásokat. A jelenlegi tanulmányok szerint a kismedencei szervek prolapsusa a nők 35-50%-át érinti.
A kismedencei szervek prolapsusa akkor fordul elő, amikor a medencefenék izmok valamilyen okból meggyengülnek, károsodnak. Ilyenkor a szervek elmozdulnak eredeti helyzetükből és benyomulnak a hüvely üregébe, súlyosabb esetben kicsúsznak a hüvelyből.
Olyan nőknél is előfordulhat POP, akik nem szültek.
A kismedencei szervsüllyedésnek 4 fokozata van: az 1-es fokozat a legenyhébb, a 4-es a legsúlyosabb.
A prolapsus (descensus) típusai:
- húgyhólyagsüllyedés
- végbélsüllyedés
- méhsüllyedés
- hüvelyboltozat süllyedése
- bélsüllyedés
A kismedencei szerv prolapsus tünetei lehetnek:
- A hüvelyből kidudorodó szövetek
- Idegentest érzése a hüvelyben vagy a végbélben
- Fájdalmas közösülés
- Vizelet vagy széklet szivárgása együttlét közben
- Fájdalom a kismedence vagy a derék területén
- Lefelé húzó érzés a hüvelyben
- Tampon felhelyezési nehézség
- Krónikus székrekedés
- Vizelet-, széklettartási nehézség
A kismedencei szervek prolapsusa leginkább hüvelyi szülést követően, illetve változókorban fordul elő. Kezdetben egyáltalán nem biztos, hogy tüneteket okoz, ezért nagyon fontos a szülés után 6-8 héttel végzett orvosi vizsgálat (speciális ultrahang diagnosztika, manuális vizsgálat).
A kismedencei szervek süllyedése nem jár minden esetben akaratlan vizeletvesztéssel (inkontinenciával)!
Kismedencei szervsüllyedés esetén gyakran számolnak be a páciensek arról, hogy nehezített számukra a vizelet elindítása, megállítása, vizeletürítés közben lassan ürül vagy szóródik a vizelet, illetve nem ürül ki teljesen a húgyhólyagjuk.
A süllyedéses kórképek diagnosztizálása az ezzel a területtel foglalkozó orvos feladata!
A prolapsus terápiája lehet konzervatív (nem műtéti) vagy operatív (műtéti)
A kismedencei süllyedéses elváltozások konzervatív kezelése
A terápia attól függ, hogy milyen mértékű a szervek süllyedése, milyen erősek a gátizmok, történt-e izom-, idegsérülés, szülés után vagy a változókorban van-e a páciens, stb.
Pesszáriumok
Napjainkban egyre inkább terjed a hüvelyi pesszáriumok használata. Ez az eszköz – célzott medencefenék tornával kiegészítve – bizonyítottan hatékony a kismedencei szervek süllyedéses elváltozásainak kezelésében. A pesszárium típusát, méretét az orvos választja ki a páciens számára.
A pesszáriumok orvosi utasításnak megfelelő alkalmazás esetén még a nagyobb fokú süllyedéses tünetek is jelentősen javulhatnak, sőt, meg is szűnhetnek.
Medencefenék fizioterápia, gyógytorna
A nem konzervatív terápiák másik jelentős részét az erre a szakterületre specializálódott gyógytornászok tudják biztosítani.
Először alaposan kikérdezzük a pácienst (személyes adatok, kórelőzmény, orvosi leletek átnézése), majd manuálisan és műszeresen is megvizsgáljuk a gátizmok állapotát. Ezt követően felmérjük a rekesz-, a has- és a törzsizmok működését. (izomerő, mozgássztereotípia, izom-szinergizmusok, lazítási képesség). Egyénre szabott fizioterápiát még ezeknek a vizsgálatoknak az eredményei alapján is csak az erre a területre szakosodott gyógytornász tud összeállítani.
Aktív medencefenék torna csak azoknak a pácienseknek lesz hatékony, akik valóban a gátizmaikat aktiválják, lazítják és ezeket az izmaikat megfelelő erővel és sebességgel képesek mozgatni. Ezeknek a képességeknek a meglétét és fejlődését egy speciális eszközzel tudjuk mérni és ezzel az eljárással lehetőségünk van a terápia hatásának ellenőrzésére is.
Az izmok hatékony összehúzásának elsajátítását biofeedback alkalmazásával tudjuk elősegíteni.
Gyenge medencefenék izmok esetén elektromos ingerléssel tudjuk javítani az izmok működését, fokozni az izomösszehúzódás erejét.